Zongora

Végre a hétvégén átkerült a zongora a házunkba, a szüleimtől. 9 éves koromban kezdtem zongorázni, akkor kaptam tőlük, és azóta is az ő házukban lakott. Ki sem merem számolni,... 22 éve, hmmm... Anyutól kérdeztem, hogy meg tudnak-e válni tőle lelkileg, amire az volt a válasz, hogy ha azt túlélték, hogy én elmentem a háztól, akkor talán ezzel is megbirkóznak :)
Úgyhogy szereztünk pár jó erőben lévő segítséget, és végre itt láthatom a saját kis otthonunkban a szeretett hangszert:

Szeretett hangszerünk :)

Aztán persze több sem kellett egy zongora-cipeléssel egybekötött "terasz-bulihoz", a nagy fáradozásra való tekintettel:

Dorci és Korinna balról, a felnőtt részleg jobbról