Eprészkedés

Anyuéknál voltunk egy már kánikulai napon... Végre a sok rossz idő után kint lehettünk anélkül, hogy mindenféle megfázástól, hidegtől kelljen rettegnünk... Sőt Dorci végül már meztelenül csavart az udvaron :) Közösen szedtünk egy kis otthoni epret (nincs is annál finomabb... mmm), ő is már tud segíteni, bele rakta a tálba, segített megmosni - nah ez azért inkább a pancsolás része volt a délutánnak, de annál szórakoztatóbb volt. Annyira fogékony mostanában, és olyan sok mindent megért... Mondunk neki ezt azt, hogy adjon a papának, tegye vissza tálba, kapjon most be egyet ő, és teljesen tudja, hogy mit szeretnénk, annyira érdekes.

Ezeknek a "feladatoknak" a kivitelezése már más kérdés, erről a fotó talán többet sejtet:

Körhinta

Idén május elsején volt Dorcinak az első körhintás élménye pocakon kívül :) Ha a képen annyira nem is látszik, hogy élvezte, de tanúsíthatom, hogy így volt:) Mindig akkor kezdett volna mosolyogni, mikor szóltunk, csak akkor azzal volt elfoglalva, hogy honnan is jön a hang... nah mire rájött a forrásra, addigra éppen elforgott ez a őrületes sebességű ufó, amiben a nagytesóval ültek. Aki nem tudja, ő a férjem nagylánya: Alíz, ő már 11 éves lesz idén. De ő is szívesen visszament a másik két nagy unokatesóval együtt pár évet az időben, és így mindenki (kisiskolások!) ezen a körhintán akart utazni :)